Tartalomjegyzék
A tömegkommunikáció funkciói
Olvasmány
Minden oldal

A média a tömegtájékoztatási intézmények és eszközök gyűjtőfogalma. Alapfunkciója: az állampolgárok tájékoztatása, a tájékozódáshoz szükséges információcsere biztosítása a társadalom egymástól földrajzilag elkülönült tagjai között. Ezt a funkcióját teljesíti, amikor a parlamenti közvetítések útján a választópolgárok megismerik a választott képviselők munkáját, tudomást szerezhetnek jótékonysági akciókról, országos tiltakozó mozgalmakat indíthat el vagy szerelhet le stb.

A tömegkommunikáció információkkal látja el a nagyközönséget, amelynek tagjai az őket érintő közös kérdések mentén csoportokká szerveződnek, mobilizálhatók, így média mintegy előállítja a saját közönségét.



 

 

 

Napjainkban a társadalom egymástól földrajzilag is távol élő, életformájukban, értékrendjükben is különböző csoportjai között a fontos összekötőkapocs a média.
Gondoljon a kereskedelmi televíziók valóság show-jaira, amely egy-egy „média-sztár” köré pártoló klubokat képes teremteni. Hasonlóképpen a polgári körök megmozdulásainak tévéközvetítései hatására generálódott tovább a mozgalom egymástól távoli megyékben is.

A tömegkommunikáció fontos szerepet tölt be a szocializációban azáltal, hogy értékeket, magatartásmintákat közvetít, segíti az egyén társadalmi beilleszkedését. A közéletben történt események, a róluk alkotott különböző felfogások megismertetésével befolyásolja az egyén véleményalkotását. A szappanoperák világképe felismerhető nézőközönségük véleményalkotásában.

Az ismeretterjesztő, kulturális és művészeti műsorok formálják a közönség izlését, hozzájárulnak értékes hagyományaink megőrzéséhez is, de ezzel ellentétes hatást is kiválthat. Így az érték helyébe az igénytelenség meghonosodását segítheti. Idézze fel a korábbi televíziós vetélkedők és a mai kvízözön színvonalát!

Az egyes funkciók nem határolódnak el élesen egymástól. Napjainkban azonban a szórakoztatás funkciója vált dominánssá, ez a vezérelve a hírműsoroknak is, amelyek egyre inkább az akciófilmek és a showműsorok eszközeivel jelenítik meg a világ eseményeit. Bármelyik oldalról közelítjük is meg a tömegkommunikációt, a véleményformálás szándéka mindig jelen van, ezért is nevezik a televíziózás szociálpszichológiájával foglalkozó amerikai kutatók: Pratkanis és Aronson"rábeszélőgép"-nek a médiát.

A média a közember számára a csillogás, a hatalom, a befolyásolás, a botrány, a szenzáció világa, olyan eszköz, amely segítségével egyszerre elégíthető ki a szórakozás és a tájékozódás iránti igényünk.

Újágok, rádió és a televízió nélkül elképzelhetetlen mai világunk, ezért is fontos társadalmi funkciójának, működési mechanizmusának alaposabb megismerése, mert segíti a világban való eligazodásunkat, egyben szűrőket alakít ki bennünk, amik segítségével aktív befogadóként megszűrhetjük a médiaüzenetek tartalmát, és védekezhetünk az agymosásszerű hatások ellen.
Az újságokból, vagy a rádióból és a televízióból értesülünk többnyire új termékek és szolgáltatások bevezetéséről, tőzsdei árfolyamokról, divatról, politikai pártok programjairól, közvélemény kutatási felmérések eredményeiről.

A világról alkotott képünket a média által közvetített információk jelentősen alakítják, ezért olyan fontos kérdés számunkra a média hitelessége, objektivitása. A médiatermék - különösen a hírek minőségét, valóságtartalmát a fogyasztó nem képes ellenőrizni. Természetesen elvárás a hiteles, objektív tájékoztatás.

Tükrözi vagy teremti a valóságot a média?

Csak látszatra abszurd a kérdés, gondoljunk csak arra, ha egy fontos ügy nem kerül nyilvánosságra, a közvélemény nem szerez róla tudomást, nélküle döntenek az őt érintő dologban, és a megváltozott szabályzásról csak utólag az újságokból értesül. Ott pedig egy interjúalany nyilvánosság előtt elmondja a véleményét, amit a nagyközönség számára közvéleményként minősítenek.

Rossz beidegződés a magyar vállalkozások vezetői részéről a nyilvánosságtól való elzárkózás, a nyilatkozatok, interjúk elhárítása. Pedig a fenyegetőnek tűnő nyilvánosság üzleti sikert, profitot képes termelni. A sajtót nemcsak hírdetésre, vagy a rólunk megjelent negatív információk cáfolatára lehet felhasználni, hanem tudatosan kell építeni a kapcsolatokat az újságírókkal. Nekik is szükségük van hírértékű, sokak számára fontos, a közt is érintő információkra.

Mi alapján válasszon médiumot?

A XX. század emberének világképét csak kis mértékben formálják saját tapasztalatai, véleményének kialakításában a tömegkommunikáció jut meghatározó szerephez.

A média kapuőrként megszűri, szelektálja a nyilvánosság elé kerülő híreket. A hírek válogatásával és újsággá, rovattá, híradóvá stb. szerkesztésével irányítják az olvasó/ hallgató/ nézőközönség figyelmét. Ha ugyanazon információ ismételten megjelenik a médiában, akkor az olvasók, hallgatók, nézők nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az ügynek.
A média ezáltal tematizálja a közbeszédet, napirend meghatározó szerepű, abban az értelemben, hogy nemcsak azt befolyásolja, hogyan gondolkodjunk, hanem azt is s, miről gondolkodjunk. A hírek válogatása egyben arra is lehetőséget ad, hogy az újságírók elhallgassanak, vagy oknyomozással feltárjanak a nagyközönség számára fontos ügyeket.

Minden médium sajátos értelmi keretbe helyezi az általa közvetített információkat. Ugyanazon hír más terjedelemben, más stílusban, más hangsúllyal jelenik meg egy bulvárlapban vagy egy hetilapban, magazinműsorban vagy a híradóban. A médiaválasztás a befogadó oldaláról a személyes érdekeltségtől függ, szerepet játszik az egyén értékrendje, világlátása, vagy üzleti érdeke, ami eltérhet a személyes igényétől.
Mindenesetre a médiaválasztás előtt célszerű tájékozódni a következőkről:

•    Ki üzen?
•    Mit?
•    Milyen csatornán?
•    Kinek?
•    Milyen hatással?
•    Mit?
•    Hogyan?
•    Ki szól vissza?

Ez utóbbiról az olvasói levelekből kaphatunk közvetlenül képet.