A felszólalás az előadásokhoz csatlakozó műfaj, lényegében egy nagyobb lélegzetű előadás vagy előadássorozat bevezetője a majdan elhangzó beszédművek tartalmának, téziseinek ismeretében. Ez a műfaji sajátosság határozza meg a felszólalás tartalmát és formáját.

Témáját az üzleti tárgyalás, szakmai szimpózium stb... problematikája, az alkalom jellege és a közönség összetétele határozza meg, ehhez igazodik az anyaggyűjtés mélysége, a dokumentáció is. A mondanivaló és a forma kialakítása a felszólaló személyiségétől, nyelvi felkészültségétől, a témában való jártasságától függ.

A felszólalás eltér a többnyire spontán hozzászólástól, mert előkészíthető, megszerkesztettséget és felépítettséget igényel. A felszólalásban nem hivatkozhatunk pontatlan adatokra.

A felszólalás szerkezeti és tartalmi vázlata:

*    A téma és az előadó munkásságának rövid méltatása
*    A felszólalás célja, a tárgy körülhatárolása, helye a témakörben
*    Az eredmények elismerése, támogatása, igazolása, erősítése
*    Kiegészítések
*    Vitatott pontok: tétel kimondása, cáfolása, ellentétel bizonyítása, dokumentálása, következtetés
*    Javaslatok: értékelő zárás, vagy a cél kitűzése, a helyzet értékelése, feladatok meghatározása

Az élőbeszéd meggyőző erejéről már szóltunk. Az üzleti kommunikáció szempontjából is nagyon fontos a személyes vonzerő, ezért célszerűbb a felkészüléskor jól áttekinthető vázlatot készíteni. Jó szolgálatot tesz a felszólalónak, ha a vázlat mellé a kulcsszavakat, kulcsmondatokat, számszerű adatokat, sőt a mondanivalót tartalmilag erősítő vagy hangulatilag árnyaló egy-egy hivatkozást, idézetet tartalmazó cédulát készít. A cédulák helyett jól alkalmazható az a módszer is, amikor a félbe hajtott lap bal oldalán a felszólalás témavázlata, a jobb oldalán pedig az utalások szerepelnek.

A kevésbé gyakorlott előadó előre megfogalmazhatja a teljes szöveget is, mert a fogalmazás során tisztázódnak a gondolatai, hangos gyakorlással pedig csiszolható a spontán megnyilatkozások stílusa is. Itt is ugyanolyan fontos a nyitó és a zárómondatok megfontolt kiválasztása, hiszen a bevezető néhány mondat szolgálja a hallgatóság megnyerését, az előadó személyétől pedig az utolsó mondatokkal válunk el. Nem szerencsés azonban görcsösen ragaszkodni az előre leírt szöveg minden sorához. A felszólalást elevenné a hallgatósággal tartott kontaktus teszi.