Tartalomjegyzék
Az előadás
2. oldal
3. oldal
4. oldal
5. oldal
Minden oldal

 

Mire törekedjen az előadó?

A szakmai tárgyú előadás vagy projekt-prezentáció olyan nyilvános szereplés, amelynek alapját ugyan a szakmai ismeretek jelentik, de megfelelő retorikai készség, a nyelvi eszközök tudatos megválasztása és a szemléltető technikai eszközök használatában való jártasság nélkül nemcsak a kommunikáció válik sikertelenné, hanem az előadó szakmai kompetenciája is csorbát szenved.

Az előadás sikerét meghatározza a megnyitó néhány mondat, amely segítségével az előadó kapcsolatot teremt a hallgatósággal.

Az előadónak a szöveg akusztikai megvalósítására is tekintettel kell lennie, vagyis figyelnie kell
•    a helyes légzéstechnikára,
•    a mondathangsúlyra,
•    a hanglejtésre,
•    a hangnemre, sőt
•    a jó hangzásra is.

A helytelen intonációval kimondott szókapcsolat derűt kelthet, és ezzel megzavarhatja az előadót. Látszatra ártalmatlan mondat a következőmondat, de helytelen intonációval nevetésbe fullad az előadás.: A cég leányvállalatainak képviselői közös ülést tartottak.

Máskor éppen feszültségoldó vagy figyelemfelkeltő lehet egy szójáték, különösen hatásos a képi elemekkel együtt elhangzó szójátékok!

Az előadók csak akkor számíthatnak az elhangzó gondolatok, ötletek, kedvező fogadtatására, ha a bevezetőben figyelmet fordítanak a hallgatóság megfelelő stílusban történő megszólítására, jóindulatának megnyerésére, az előadás témájára való ráhangolásra.

Aronson kísérletei megerősítik: "Az ember a számára szimpatikus emberek véleményét hajlamos elfogadni, még akkor is, ha tudatában van, hogy befolyásolni akarják."

Az előadás sikere szempontjából fontos a személyesség. Az előadó bemutatkozása vagy bemutatása nem maradhat el, ha akár csak részben új környezetben tart előadást. A hallgatóság számára a későbbi hivatkozások miatt fontos információ az előadó teljes nevének és az általa képviselt intézmény nevének pontos közlése.

Az előadónak törekednie kell arra, hogy első szavai pozitív érzelmeket keltsenek a közönségben. A terem hangulatának feltérképezésében és a megfelelő hangnem megtalálásában segít, ha az előadó a hallgatói szemébe néz, ezzel egyben az ő tekintetüket is magára vonja, a későbbiekben is ily módon kap visszajelzéseket közlésének hatásáról.

A hallgatóság megnyerését szolgáló nyitómondatokra célszerű néhány variációt előre összegyűjteni, hogy a hallgatósággal való közvetlen találkozás alkalmával módunk legyen az atmoszférának legmegfelelőbbet kiválasztani.


Hogyan vezethetjük be hatásosan az előadásunkat?

A közvetlen módszer

Ebben az esetben azonnal rátérünk a téma tárgyalására. Megnevezzük a témát: "Hölgyeim és uraim, a kommunikációt a következőképpen definiálják..."
Ezért ez a fajta kezdési mód leginkább szakelőadáson, vagy már a témát valamelyest ismerő hallgatóság körében ajánlott.

Témabevezető

Ennél a módszernél az előadó a saját vagy a hallgatóság élményanyagából választ példát:
"Kisgyerekkoromban történt, hogy..." Pozitív hatás, hogy a hallgatóság ráhangolódik a témára, mozgásba jön a képzelőereje, szemléletesebb a bevezető. Negatívum az időigényesség. Veszélyes lehet, ha a példák sántítanak, laposak, unalmasak.

A gondolati ingerlés módszerei

- a provokáció (A kereskedelmi televíziók műsorainak jelentős része ezt alkalmazza- különösen akkor, ha stúdióban közönség is jelen van. A provokációval érzelmeket, indulatokat ébreszthetünk, könnyen bevonható a közönség a vitába.

- az idézet (Az idézet kiválasztását mindig a téma határozza meg. Ez a módszer az olvasmányélményekre alapoz. Hiba lehet, ha az idézet lejáratott, elcsépelt vagy elferdítve használjuk, de az is ha jelentős műveltségbeli különbség van a hallgatóság és az előadó között.)

- számadatok a bevezetőben (Nagyon hatásos lehet, ha mértékkel használjuk a számadatok szemléltetőerejét. A számok konkrétak, ellenőrizhetőek! Ezért legyenek mindig pontosak!)

- vicc, anekdota, tréfa (Előnye, hogy oldott légkört teremt, de vigyázat! Túlzott használata esetén nevetségessé is válhat az előadó!)