A beszélgetés, társalgás

Ezeket a megnyilatkozási formákat írásban nem készítjük elő. Végső formájuk a beszédpartnerek interakciójában alakul ki. A beszélgetőtársak egyben formálói is a másik szövegének, hiszen kérdéseikkel, közbevetéseikkel, testbeszédükkel befolyásolják a társalgás menetét.
Gondolatban természetesen szoktunk készülni a beszélgetésre is, főként ha ismerjük a beszélgetés tárgyát, és ismerjük a partnert. Megfogalmazhatjuk főbb gondolatainkat a témáról, hogy a beszélgetés folyamán azokat könnyebben mondjuk el.

A beszélgetésre jellemző az oldott, kötetlen hangvétel. A kommunikációs térköz kicsi. A nyelvhasználat a hétköznapi beszélgetésben nem túl igényes. Gyakoriak a hiányos mondatok, nyelvi pongyolaság, amit gesztusokkal, mimikával helyettesítünk.


A célzott beszélgetés

A célzott beszélgetésnek - nevéből adódóan - valamilyen határozott célja van. Valakit meg akarunk győzni egy ügy érdekében, vagy csak tájékoztatjuk róla, mindenképpen előre tervezett verbális kommunikációs fajta.

A felkészüléskor a következőket tervezzük meg:

•    gyűjtsük össze a mondanivalóhoz kapcsolódó adatokat, érveket
•    tervezzük meg az érvelés menetét
•    készüljünk a partner lehetséges reakcióira

beszélgetés közben figyeljünk:

•    a partner logikájára, érvelésére (hol tudunk belekapaszkodni, ellenérvekkel cáfolni)
•    ne legyőzni akarjunk, (mert akkor a beszélgetésből valaki mindenképpen vesztesként távozik) hanem nyer-nyer típusú taktikát használjunk